6 általános hegesztési eljárás műszaki jellemzőinek rövid elemzése
Hagyjon üzenetet
1. Kézi ívhegesztés

A kézi ívhegesztés a legkorábban kifejlesztett és máig a legszélesebb körben alkalmazott hegesztési módszer a különféle ívhegesztési módszerek közül. Elektródaként és töltőfémként festékkel bevont elektródát használ. Az ív az elektróda vége és a hegesztendő munkadarab felülete között ég. Az ívhő hatására a bevonat egyrészt gázt generálhat az ív védelmére, másrészt az olvadt medence felületét beborító salakot termelhet, amely megakadályozza az olvadt fém kölcsönhatását a környező gázzal. A salak fontosabb szerepe az olvadt fémmel fizikai és kémiai reakciók előidézése vagy ötvözőelemek hozzáadása a hegesztett fém tulajdonságainak javítása érdekében.
A kézi ívhegesztő berendezés egyszerű, hordozható és rugalmasan működik. Használható rövid varratok hegesztésére karbantartáskor és összeszereléskor, különösen nehezen hozzáférhető részek hegesztésére- A megfelelő elektródákkal végzett kézi ívhegesztés a legtöbb ipari szénacélhoz, rozsdamentes acélhoz, öntöttvashoz, rézhez, alumíniumhoz, nikkelhez és ezek ötvözetéhez alkalmazható.
2. Volfrámgázos védőívhegesztés
Ez egy nem -olvadó elektródával védőgázas ívhegesztés, amely a volfrámelektróda és a munkadarab közötti ívet használja fel a fém olvasztására, hogy hegesztést hozzon létre. A volfrámelektróda nem olvad meg a hegesztési folyamat során, csak elektródaként működik. Ezzel egyidejűleg a hegesztőpisztoly fúvókájába argon- vagy héliumgázt vezetnek a védelem érdekében. Szükség esetén további fém hozzáadására is van lehetőség. (A világban AWI hegesztésként ismert).

A volfrámgázos védőívhegesztés jól tudja szabályozni a hőbevitelt, így kiváló módszer a fémlemez és az alsó hegesztés összekapcsolására. Ez a módszer szinte minden fém összekapcsolására használható, különösen alkalmas alumínium, magnézium és egyéb olyan fémek hegesztésére, amelyek tűzálló oxidokat képezhetnek, valamint aktív fémek, például titán és cirkónium. Ennek a hegesztési módszernek a hegesztési minősége jó, de a többi ívhegesztéshez képest lassabb a hegesztési sebessége.
3. Olvadt elektródával védőgázos ívhegesztés
Ez a hegesztési módszer a folyamatosan táplált hegesztőhuzal és a munkadarab közötti ívégést használja hőforrásként, valamint a hegesztéshez a pisztoly fúvókájából kipermetezett, védőgázzal védett ívet. A MIG hegesztésnél általánosan használt védőgáz: argon, hélium, CO2 vagy ezek keveréke. Ha argont vagy héliumot használnak védőgázként, azt MIG-hegesztésnek nevezik (a világon MIG-hegesztésnek nevezik). A MIG-hegesztés fő előnye, hogy könnyen hegeszthető különböző pozíciókban, valamint előnye a gyorsabb hegesztési sebesség és a nagy leválasztási sebesség.
A MIG/MAG hegesztés a legtöbb fő fémre alkalmazható, beleértve a szénacélt és az ötvözött acélt is. A MIG hegesztés alkalmas rozsdamentes acél, alumínium, magnézium, réz, titán, cirkónium és nikkel ötvözetekhez. Ez a hegesztési módszer ívponthegesztéshez is használható.

4. Lézeres hegesztés
A lézeres hegesztés olyan hegesztés, amely nagy teljesítményű koherens monokromatikus fotonárammal fókuszált lézersugarat használ hőforrásként. Ez a hegesztési módszer általában magában foglalja a folyamatos teljesítményű lézerhegesztést és az impulzusos teljesítményű lézerhegesztést. A lézeres hegesztés előnye, hogy nem kell vákuumban végezni, hátránya viszont, hogy az áthatoló erő nem olyan erős, mint az elektronsugaras hegesztésé. A lézeres hegesztés során pontos energiaszabályozás végezhető, így precíziós mikrokészülékek hegesztése is megvalósítható. Számos fémre alkalmazható, különösen egyes nehezen-hegeszthető-fémek és eltérő fémek hegesztésének megoldására.








